Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust? Mit kell ilyenkor tenni?

A kép illusztráció.
(Forrás: office.microsoft.com/hu-hu/images)

A szívroham, vagy más néven infarktus lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, így az adott terület szöveti oxigénellátása megszűnik, mely a szívizomsejtek pusztulását eredményezi.

Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, ugyanis infarktus során a szűkületet okozó (leginkább lágy) plakkok megrepednek, az ennek következményeként kialakuló vérrög hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben. Az infarktus kiterjedése attól függ, milyen nagy ellátási területű érszakaszon következett be az elzáródás, azaz milyen mértékű az oxigénhiány eredményeként bekövetkező szívizompusztulás.

A szívinfarktus előjelei:

Noha a legtöbb esetben a szívroham hirtelen alakul ki, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal, vagy már hetekkel korábban vannak már erre utaló figyelmeztető jelek. Ezekre az előjelekre kellene jobban odafigyelnünk, mert időben észrevéve orvosi segítséggel maga a szívroham nagy eséllyel elkerülhető lehetne.

Mik ezek:
• vissza-visszatérő markoló / szorító fájdalom a mellkas közepén
• a fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra
• a mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, pihenésre viszont csökken, megszűnik
• nők esetében jelentkező nem tipikus tünetek: fáradtság, kimerültség, alvászavarok, szorongás, nehezen kapnak levegőt

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

A szívinfarktus tünetei személyenként is nagyban különbözhetnek, atipikusak is lehetnek pl. nőknél, idősebb betegeknél, illetve egyes betegségcsoportoknál, a tünetek lehetnek enyhébbek, esetleg nincs fájdalom, csak fulladás, gyengeségérzés, sőt néha egyáltalán nem is észlelhető az infarktus, csak későbbi orvosi vizsgálat során derülnek ki a "lábon kihordott" szívroham jelei.

A szívroham tünetei már magát az infarktust jelzik:
•egyre sűrűsödő szorító mellkasi fájdalom
•a fájdalom pihenésre sem enyhül, időtartama elhúzódhat 30 percen túl is
•hideg veríték, izzadás
•folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
•légszomj, fulladás
•hányinger, hányás
•megsemmisülés érzés
•eszméletvesztés

Elsősegély szívroham esetén

Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete.
Mit tegyünk:
Azonnal hívjuk a mentőket (104) ne hagyjuk, hogy a bajba jutott beteg lebeszéljen minket a mentők hívásáról(ez főleg férfiaknál gyakori!)
Amennyiben eszméletlen, és pulzusa nem tapintható, kezdjük el a beteg újraélesztését, (de csakis akkor, ha rendelkezünk kellő ismerettel az újraélesztéshez megkezdéséhez).

Ha a szívrohamra gyanús rosszullétet magunknál tapasztaljuk, hívjunk mentőt. Nagy hiba arra várni, hogy a mellkasi fájdalom talán majd magától elmúlik, hiszen a gyógyítás eredményessége a minél hamarabb megkezdett kezelésen múlik. Ne üljünk ilyen esetben a volán mögé, mivel az állapotunk hirtelen rosszabbodhat, és ezzel veszélyeztetjük önmagunk és mások életét is. Csak akkor kérjünk meg valakit, hogy vigyen el kocsival a legközelebbi kórházba, ha a mentőket nem lehet elérni.

Rendkívül fontos a megelőzés!

Az infarktus kialakulását nagymértékben befolyásolja a helytelen életvitel: rossz táplálkozási szokások, testmozgás hiánya, a stressz mértéke.

Az infarktusra hajlamosító tényezők:
•dohányzás
•családban a szívinfarktus fiatal életkorban való előfordulása
•cukorbetegség
•túlsúlyosság
•magas vérnyomás
•magas vér koleszterin-szint
•alacsony HDL-koleszterin szint (azaz kevés "jó koleszterin")
•stressz - különösen a düh és agresszivitás
•mozgásszegény életmód

Amire muszáj odafigyelnünk:
•étrendünk legyen egészséges, zöldség és gyümölcsben gazdag, zsírban, sóban, cukorban szegény
•ha kell, fogyjunk, és ne hízzunk vissza
•hagyjuk abba a dohányzást!
•légezzünk rendszeres testmozgást, már napi 20 perc intenzív séta is jótékony hatású
•rizikófaktorok pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint kezelése

Az Aspirin rendszeres szedése alacsony adagban preventív céllal szintén segít elkerülni az infarktust, ez azoknál lehet hasznos, akinél a felsorolt hajlamosító tényezők alapján közepes vagy magasabb a szívroham kockázata. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata csökkenjen.

Legyen időnk odafigyelni testünk intő jeleire, azonnal forduljunk orvoshoz, ha infarktusra utaló jeleket észlelünk magunkon vagy másokon, és legfőképp a tudatos és helyes életvitellel előzzük meg a bajt.