Aludjunk, barátkozzunk, utazzunk - meglepő fogadalmak 2015-re

Kevés olyan ember van, aki legalább egyszer ne tett volna újévi fogadalmat. Leszokom a dohányzásról, leadom a felesleget, rendszeresen eljárok sportolni, lemondok a csokiról/sütiről/cukorról. A nagyszabású fogadalmak helyett viszont jobban járunk, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé. Nem is gondolnánk, apró dolgok mekkora változást hozhatnak életünkbe, egészségünkbe. Összegyűjtöttünk pár újévi fogadalmat, amit érdemes megszívlelni, és néhányat, amit jobb, ha átgondolunk.

Mit fogadjunk meg?

• Figyeljünk jobban családunkra, barátainkra
  Mostanában kicsit elhanyagoltátok a barátokat, még a családra sem jutott elég idő? Akkor itt az ideje szorosabbra fűzni a viszonyt, újra felvenni a kapcsolatot az ismerősökkel. A PLoS Medicine folyóiratban megjelent kutatás szerint a társas kapcsolatok elhanyagolása, hiánya károsabb lehet egészségünkre, mint egy kicsi túlsúly vagy a mozgásszegény életmód.

• Több alvás = maradandó emlékek?
  Egy kiadós alvás csodákra képes, de egészségünk megőrzésében is jelentős szerepe van. Az alváshiány növeli a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ha úgy is látjuk, sosem érünk a feladatok végére, akkor se menjen az alvás rovására. Az alvás a memóriafolyamatokra, az érzelmi emlékek rögzülésére is hatással van.

• Utazzunk gyakrabban
  Egy idő után a mindennapok a rutinról szólnak, nehéz kiszakadni a mókuskerékből. Az utazás lehet kikapcsolódás, kaland, felfedezés, pozitív hatásait még jóval a bőrönd elrakása után is érezzük. Ez is a megújulás, a felfrissülés egy formája, jót tesz testnek és léleknek.

Mi az, amit jobb, ha átgondolunk?

• Beiratkozom a közeli konditerembe
  Habár a konditerem remek hely a sportolásra, azzal, hogy megvesszük a bérletet, még nem biztos, rá tudjuk venni magunkat egy hosszú nap után, hogy edzőtáskával a hátunkon elinduljunk az izzasztó edzésre. Tűzzetek inkább ki pontos célokat, például heti egyszer elmegyek a kedvenc Zumba órámra vagy legalább háromszor végzek kardioedzést. A konkrétabb elhatározást valószínűbb, hogy tett követi.

• Lemondok a cukorról
  Az ünnepi finom falatoktól könnyen elcsábulunk, így bűntudattól vezérelve hajlamosak lehetünk azt megfogadni, majd jövőre jobban odafigyelünk. Ilyenkor sem szabad lehetetlen célokban gondolkodni. Nem szükséges teljesen száműzni az életünkből kedvenc ételünket, a zsírt vagy a cukrot. Ha ezeket megvonjuk magunktól, végül lehet, többet csipegetünk, mintha rendesen ennénk, rosszabb esetben falásroham törhet ránk. Nem dől össze a világ, ha néhanapján megengedjük magunknak, hogy kedvenc sütink legyen a desszert. A lényeg, hogy reális keretek között csökkentsük ezek fogyasztását, ne mondjuk le róluk teljesen.

Bővebben...

Megadózisú C-vitaminnal a betegségek ellen?

Szent-Györgyi Albert napi 1000 mg C-vitamint szedett, betegség idején ennek akár 8-9 szeresét is és szép hosszú életet élt. Gondolhatnánk, ha ez ilyen egyszerű, akkor szedjünk nagydózisú C-vitamint és elkerül majd a baj. De nem mindegy, mikor, mennyit és hogyan fogyasztunk. A C-vitamin átütő találmány, megfelelő mennyiségben valóban immunrendszerünk védelmének egyik kulcsa, de túladagolása komoly veszélyeket is rejthet. Dr. Bodnár Eszter belgyógyászunkkal néztünk utána a kérdésnek.

Mikor, mennyit?

Egyénileg változó, hogy kinek mennyi C-vitaminra van szüksége, függ az életkortól, a nemtől, az egészségi állapottól, a stressztől, a fizikai aktivitástól stb. A hiánybetegségek kialakulásának megelőzésére a következő C-vitamin dózis napi bevitele ajánlott:

• Gyerekek 1-3 éves korig: 15 mg
• Gyerekek 4-8 éves korig: 25 mg
• Gyerekek 9-13 éves korig: 45 mg
• Lányok 14-18 éves korig: 65 mg
• Nők 19 év felett: 75 mg
• Fiúk 14-18 éves korig: 75 mg
• Férfiak 19 év felett: 90 mg
• Várandós nők: 85 mg
• Szoptató nők: 120 mg

A bevitt C-vitamin adagot erős leterheltség esetén és az őszi-téli hónapokban akár 500-1000 mg-ra is növelhetjük. Egyet azonban tudnunk kell: vízben oldódó vitamin lévén szervezetünk csak rövid ideig képes tárolni, bizonyos mennyiség felett nem tudja hasznosítani és a felesleg a vizelettel együtt távozik. Ezért sem érdemes megadózisokban gondolkodnunk.

Hogyan?

A vitaminpótlást legtöbben tablettával oldják meg, pedig sokkal hatékonyabb, ha más ásványi anyagokkal kombinált készítményeket, vagy természetes C-vitamin forrásokat fogyasztunk. Utóbbi esetben ne csak a citromra gondoljunk, a közhiedelemmel ellentétben nem is olyan magas a vitamintartalma. 100 gramm mennyiségre vetítve sokkal jobban járunk a következőkkel:

• Csipkebogyótea (200 mg C-vitamin), szigorúan hidegen, ne forrázzuk, a hő a C-vitamin ellensége
• Áfonya, feketeribizli (160 mg)
• Vörös és zöld paprika (183 mg)
• Petrezselyem zöldje (133 mg)
• Kivi (98 mg)

A jól ismert citrom 53 mg/100 grammjával csak a középmezőnyben foglal helyet.

A túladagolás veszélyei

Hiába szeretnénk minél hatékonyabb védelmet biztosítani immunrendszerünknek a megbetegedésekkel szemben, a felesleges vitamin egyszerűen kiürül szervezetünkből. Ráadásul a megadózisban (2500 mg-nál több) fogyasztott C-vitaminnal több bajt okozhatunk, mint jót. Jelentkezhet hasmenés, illetve felszívódási zavarok, a C-vitamin ugyanis magas koncentrációban akadályozhatja az ásványi anyagok és más vitaminok anyagcseréjét. Különös körültekintéssel kell adagolni vasanyagcsere problémákkal élőknek, mert segíti a vas felszívódását, így nagy mennyiségben vasmérgezéshez vezethet. 

Bővebben...

Hasznos táplálkozási tippek az Ünnepek alatt

A karácsonyi étkezésnek igazi varázsa van. Ilyenkor a legtöbb ember jobban el is engedi magát. Egy kicsit több végül is nem árthat. Ez még így is lehetne, ám a napokon át tartó lakomázást, sütizést sokszor nehéz megúszni a gyomrunk megterhelése és persze plusz kilók nélkül.

Megelőzhető-e mindez? Mit tehetünk, ha már túlettük magunkat? Hogyan táplálkozzunk két nagy családi vacsora között?

Íme, néhány megszívlelendő tipp:

„Többször, keveset”

Nagyon sokszor túlzásba esünk az ünnepi étel fogásait és mennyiségét illetően. Előétel, leves, főétel, desszert. Mindenből sok és még finom is. Érdemes átgondolni még főzés előtt a mennyiségeket, valóban szükség van-e belőlük olyan sokra. Ha több féle ételt is készítünk, akkor viszont minden fogás előételnyi mennyiségű legyen. Az ízek élvezetében ugyanis nem a mennyiség, hanem a minőség számít.

„Lassan, és élvezettel”

Sokkal élvezetesebb az együtt evés, ha szép lassan étkezünk. Ráérősen, közben kellemesen elbeszélgetve. Végül is a karácsonyi összejövetel is erről szól. Együtt lenni. És persze együtt enni. Ha a finom falatokat lassan, kényelmesen fogyasztjuk el, több időt is adunk a szervezetünknek, hogy idejében jelezze, mikor elég, mikor kell abbahagyni.

„Csak, ha éhesek vagyunk”

Talán ez a legnehezebb. Amikor vendégségből vendégségbe megyünk, nincs ideje a gyomrunknak kiürülni. Egyszerűen nem vagyunk éhesek, és mégis enni kellene. De nem kell. Ha nem kívánjuk, ha nem vagyunk éhesek, akkor ne együnk. Ezzel spórolhatjuk meg a legtöbb felesleges kalória bevitelt.

„Hogy meg tudjunk éhezni”

Érdemes már eleve olyan alapanyagokból készíteni az ünnepi menüt, amely egészséges, nem megterhelő és könnyen emészthető:

1.     Válasszunk az ünnepi ebédhez, vacsorához zsírszegény húsokat!

Lehet ez tengeri vagy édesvízi hal (lazac, pisztráng, ponty), de ugyanúgy jó választás egy különlegesebb szárnyas - kacsa, vagy pulyka. Érdemes ezeket sütőben sütni, vagy grillezni.

2.     Részesítsük előnyben a zsírszegény ételkészítési módokat!

Süssük a húsokat egyben, akár sütőzacskóban is, gazdagon fűszerezve zöldfűszerekkel. Ne legyenek főszereplők a rántott, bundázott, bő zsírban sütött húsételek, köretek!

3.     Színesítsük az ünnepi menüt zöldség köretekkel!

Így az ünnepi fogás nem csak finom, de egészséges, szép, és színes is egyben. Készítsünk az étkezésekhez változatos formában színes zöldség köreteket. Engedjük szabadjára a fantáziánkat. Zöldségekkel díszíteni is csodásan lehet. Fogyasszunk friss, változatos salátákat, akár grillezett, sült zöldségek formájában és felejtsük el a hagyományos, már-már unalmas burgonya, rizs, tészta köreteket.

4.     Tehermentesítsük a szervezetünket!

A nagyobb vendégségek között alacsony zsírtartalmú és kalóriájú ételeket javasolt fogyasztani, hogy emésztésünket tehermentesítsük. Ha túlettük magunkat, természetesen érdemes kihagyni a következő étkezést, de fontos, hogy sokat igyunk.  Ne felejtkezzünk el a gyümölcsökről sem - fogyasszuk őket nyersen reggelire, tízóraira, de az ünnepi lakoma végére is desszert gyanánt finom és üdítő egy egészséges, színes gyümölcssaláta!

5.     „Édes élet”

Süteményt, édességet, desszertet csak második, harmadik fogásként fogyasszunk, ekkor nagyobb a valószínűsége, hogy nem ezekkel akarunk jóllakni! Készítsünk könnyű túrós, joghurtos, gyümölcsös desszerteket! A sütik kalóriatartalmát csökkenthetjük a hozzáadott cukor mennyiségének felezésével vagy használhatunk édesítőszereket is: nyírfacukrot, sztíviát, eritritet.

6.     „Lökd ide a sört…”

De azért ne annyira. Koccintani is ér persze, de legyünk tisztában az alkoholtartalmú italok magas kalóriatartalmával, ez okból is tartsunk mértéket!

Sokan nem tudják, hogy a gyümölcslevekből is, ha sokat fogyasztunk - még ha 100% gyümölcstartalmúak is – igen sok kalóriát lehet bevinni. Nem beszélve a kóláról és hasonló cukros, szénsavas üdítőkről. Ezek mennyiségét mindenképp javasolt korlátozni, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt.

De nem kell senkinek lemondani az élvezetekről, egy könnyű szörp vagy limonádé mindig üdítő és finom. De mégis a legjobb a víz.

7.     „Mozgás, sport ilyenkor is”

Ne felejtkezzünk meg a mozgásról sem, sétáljunk sokat az ünnepi hangulatú utcákon, ha tehetjük, gyalog menjünk ismerőseinkhez, rokonainkhoz, barátainkhoz. Egy-egy kiadós ebéd vagy vacsora után jól fog esni egy félórás séta a friss levegőn!

Mit is mondhatnánk összegzésül. Az evés élvezet, és egy fontos örömforrás. Ezzel nincs is baj. Az nem is jó, ha bűntudattal eszünk, de az sincs rendben, ha az étkezést unaloműzőként, vagy kötelezően elvárt tevékenységként végezzük.

Ne felejtsük el, az ünnepek arról szólnak, hogy együtt vagyunk és örülünk egymásnak, nem pedig kontrolálatlan és véget nem érő lakmározásról.

Bővebben...

Császár után szülhetek „rendesen”?

Panaszmentes terhesség ellenére is előfordulhat, hogy a kismama mégsem hozhatja világra gyermekét hüvelyi úton. Bár a baba és a mama egészsége a legfontosabb, mégis sajnos sokan kudarcként élik meg a műtétet, s császározás ide vagy oda, ők továbbra sem adják fel álmukat: következő babájukat szeretnék természetes úton megszülni, annak minden fájdalmával és nehézségével. De felmerül a kérdés: császár után szülhetek „rendesen”? A Baba Magazinban dr. Csermely Gyula, szülész-nőgyógyász szakorvosunk járta körbe a témát.

Miért tartják veszélyesnek a hüvelyi szülést annál, aki már túl van egy császármetszésen?

A hüvelyi szülés veszélye a császármetszés után abban rejlik, hogy a császármetszés hegvonala - ahol a méh szövete gyengébben tart - a szülés során szétnyílhat.

Milyen kockázatokkal kell számolni?

Jó esetben a hegvonal szétnyílása csak annyit eredményez, hogy az esetleg a még ép magzatburok megreped és a magzatvíz a hasüregbe folyik, vagy hirtelen leáll a szülés progressziója, azaz előrehaladása és esetleg a magzat egyes testrésze, egy kéz vagy láb kikerül a hasüregbe.

Rossz esetben a heg szétválásával együtt nem csak a szülés áll le, hanem erős vérzés kezdődik, amely származhat a megrepedt méh izomzatából, vagy a leváló lepénytől. A hirtelen kialakuló méhűri nyomáscsökkenés ugyanis lepényleválást eredményezhet.

Mind a két esetben, hirtelen egy súlyos magzati vagy anyai veszélyállapot alakul ki.

Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség. Rossz esetben még ilyenkor sem tudunk ebből a súlyos állapotból egy teljesen szövődménymentes helyzettel kijönni.

Nem véletlen, hogy a szülészek kellő óvatossággal kezelik a korábban császárral szült pácienseknél a következő szülés módjának megválasztását.

Elméletileg mennyi időnek kell eltelnie a császármetszés és a természetes szülés között, hogy biztonságos legyen?

Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít. Azt szoktuk mondani, hogy az előzetes császármetszés után legalább 1 év teljen el, mielőtt valaki megkísérel egy hüvelyi szülést.

Számolni kell-e olyan komplikációkkal a hüvelyi szülésnél, melyek egyértelműen a korábbi császározásra vezethetők vissza?

Komplikációként a hüvelyi szülés során magának a méh hegének a szétrepedése, valamint a szülés leállása, mind visszavezethető arra, hogy korábban volt egy császármetszés.

Tehet-e valamit a kismama is, hogy császármetszés után természetes úton tudjon szülni?

Igazán nincs semmi, amit a kismama tehetne azért, hogy egy korábbi császármetszés után hüvelyi úton szülhessen. Általában úgy lehet ezt jól megfogalmazni, hogy abban az esetben, hogyha valami olyan ok miatt történt a császármetszés, ami a jelen terhességnél nem ismétlődik, pl. egy medencevégi fekvés, pl. egy fellépő oxigénhiányos, akkor több esélye van annak, hogy valaki sikeresen szüljön hüvelyi úton egy előzetes császármetszés után.

Hogyha olyan ok miatt volt szükség császármetszésre, ami ebben a terhességben, vagy szülésben is ismétlődik, pl. fájásgyengeség, vagy egy nagy magzat, akkor sokkal kisebb az esély arra, hogy valaki hüvelyi úton meg tudjon szülni egy előzetes császár után.

Igaz-e, hogy az oxitocin, vagy bármilyen külső beavatkozás növeli a méhrepedés esélyét?

Az oxitocin használata nem növeli a méhrepedés kockázatát, ha ezt szakszerűen, megfelelő szakértelemmel és kontrollal alkalmazza a szülést vezető személyzet.

Ma Magyarországon mi a trend? Engedik a kismamát császármetszés után hüvelyi úton szülni, vagy inkább óva intik tőle?

Magyarországon tulajdonképp - mint mindenben - két trend alakult ki. Vannak olyan várandósok akik azt képviselik, hogy „ha volt már egy császárom, akkor semmiképp nem szülök hüvelyi úton”. A másik vonalba tartozók viszont annak ellenére, hogy volt korábban császármetszésük, minden áron - olykor akár extrém kockázatokat felvállalva is – ragaszkodnak a hüvelyi úton való szüléshez.

Mi a helyzet, ha valaki már 2 császármetszésen van túl?

A nagyon elkötelezett hüvelyi szülés pártiak között ugyancsak előfordul, hogy két

császármetszést követően is meg kívánják próbálni a harmadik gyermeküket hüvelyi úton világra hozni. Ez bizonyos speciális eseteknél sikerrel is járhat. 

Miben más egy olyan szülés levezetése, amelyet császármetszés előzött meg? Vannak-e tehát olyan dolgok, melyekre kiemeltebb figyelmet kell fordítani, mintha előtte is hüvelyi szülésen esett volna át a kismama?

Egy előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülés mindig magas kockázatú szülés, melyet minden esetben kórházi körülmények között kell levezetni. Emellett egy jól képzett, ebben gyakorlott stábra van szükség, akik azonnal tudják észlelni azt a helyzetet, amikor nem szabad tovább a szülésben engedni a pácienst és közvetlenül a méhrepedési előtti állapotban sikerül egy sürgősségi császármetszést végezni.

A szülés lepényi szakasza után a hegvonal épségét méhűri betapintással ellenőrizni kell.

 

Bővebben...