Noha a legtöbb versenysportoló szíve egészséges, már fiatal korban szükséges több alkalommal elvégezni a sima és a terheléses EKG-t, ill. a szívultrahangos vizsgálatokat a sportorvosi vizsgálatok során.
A különösen nagy terhelésnek kitett élsportolóknál szükség lenne rá, hogy már sportolói karrierjük kezdetén elvégezzék náluk azokat a szűrővizsgálatokat, amelyekkel még időben kiszűrhetők a korábban fel nem ismert, és a későbbiekben is rejtve maradó szívproblémák, rejtett szívbetegségek. Így nagyobb eséllyel megelőzhető pl. a sportolók körében egyre gyakrabban bekövetkező szívhalál.
A kardiológiai diagnosztika alapvizsgálatához tartozik a nyugalmi EKG-vizsgálat, mely egy olyan pár másodperces pillanatképet ad a szív elektromos működéséről, melyből csakis heveny állapotokban - épp fellépő szívritmuszavarokban – nyerhető ki a diagnosztikus kóros eltérés. A csekély vagy az EKG-vizsgálatkor éppen tünetet nem adó krónikus szívkoszorúér-betegség pedig gyakran rejtve marad. Ezért más, fejlettebb kardiológiai módszereket is kell alkalmazni, elsősorban terheléses szív-vizsgálatokat és szív-ultrahangot.
Terheléses EKG során futószalagon vagy kerékpáron, terhelés közben készült EKG-felvétel, majd ezt követően vérnyomás- és pulzusszabályozás-elemzés történik. Sajnos a módszernek azonban jelentős diagnosztikus korlátai vannak, rejtett szívproblémákkal rendelkező betegek mintegy harminc százaléka nem diagnosztizálható ezzel a módszerrel. Ezért az EKG-vizsgálatnál érzékenyebb, nagyobb találati valószínűségű vizsgálatokra is szükség van. Ilyen a szív-ultrahang.
A szív-ultrahang vizsgálatkor (echokardiográfia) a szív részei, meszesedések tizedmilliméter pontossággal lemérhetőek, a szívüregi nyomások, pitvarok és kamrák közötti áramlások, visszaáramlások, a szív kilökő erejének mérésével. A veleszületett és szerzett szívizom-betegségek felismerésében egyedülállóan fontos módszer. (a korszerű műszereken túl, a szív-ultrahang vizsgálatokhoz megfelelően képzett, járatosságot szerzett kardiológus szakorvos szükséges.) A szívizom fokozott vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják. Jelentős sportteljesítménykor a koszorúerek 4-6 szoros kitágulása biztosítja a szív megnövekedett oxigénigényét, vérellátását. Szűkületkor azonban a koszorúerek nem tudnak eleget tenni a fokozott oxigénigénynek, s ez vérellátási zavarokat okoz.
A szív szerkezeti és működési alkalmazkodása révén alakul ki az ún. sportszív, amely nem kóros szívnagyobbodás. Ma már a szívultrahang segítségével megállapítható, hogy a szívnagyobbodás valóban ártalmatlan-e (a sport természetszerű következménye), vagy pedig már szívbetegség jele.
A 24 órás szívmonitor (Holter) a szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére alkalmas, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik és különböző, csak időszakosan kialakuló eltérések, pl. ritmus-zavarok detektálására szolgál. Vannak ugyanis olyan EKG-elváltozások, amelyek nem mutatathatók ki folyamatosan, vagyis egy pár percig, pár másodpercig tartó, hagyományos EKG-n nem láthatók.
Klinikánkon ezeket a kardiológiai vizsgálatokat Prof. Kádár Krisztina irányítja.
No comments:
Post a Comment